1 Corinthians 14

A tanítói adomány és a nyelveken szólás használatáról; az isteni tisztelet szép rendjéről

Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok. ^a1Mert a ki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat. ^b 2A ki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vígasztalásra. ^c 3A ki nyelveken szól, magát építi; de a ki prófétál, a gyülekezetet építi. ^d 4Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de inkább, hogy prófétálnátok; mert nagyobb a próféta, mint nyelveken szóló, kivévén, ha megmagyarázza, hogy a gyülekezet épüljön. ^e 5Ha már most, atyámfiai, hozzátok megyek, és nyelveken szólok, mit használok néktek, ha vagy kijelentésben, vagy ismeretben, vagy prófétálásban, vagy tanításban nem szólok hozzátok? ^f 6Hiszen ha az élettelen hangszerek, akár fuvola, akár czitera, nem adnak megkülönböztethető hangokat, mimódon ismerjük meg, a mit fuvoláznak vagy cziteráznak? ^g 7Mert ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda készül a harczra? ^h 8Azonképen ti is, ha érthető nyelven nem beszéltek, mimódon értik meg, a mit szóltok? Csak a levegőbe fogtok beszélni. ⁱ 9Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen. ^j 10Hogyha azért nem tudom a szónak értelmét, a beszélőnek idegen leszek, és a beszélő is idegen előttem. ^k 11Azonképen ti is, minthogy lelki ajándékokat kívántok, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok. ^l 12Azért a ki nyelveken szól, imádkozzék, hogy megmagyarázza. ^m 13Mert ha nyelvvel könyörgök, a lelkem könyörög, de értelmem gyümölcstelen. ⁿ 14Hogy van hát? Imádkozom a lélekkel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a lélekkel, de énekelek az értelemmel is. ^o 15Mert ha lélekkel mondasz áldást, az ott lévő avatatlan miképen fog a te hálaadásodra Áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz? ^p 16Mert jóllehet, te szépen mondasz áldást, de más nem épül abból. ^q 17Hálát adok az én Istenemnek, hogy mindnyájatoknál inkább tudok nyelveken szólni; ^r 18De a gyülekezetben inkább akarok öt szót szólani értelemmel, hogy egyebeket is tanítsak, hogy nem mint tízezer szót nyelveken. ^s 19Atyámfiai, ne legyetek gyermekek értelemben; hanem a gonoszságban legyetek gyermekek, értelemben pedig érettek legyetek. ^t 20A törvényben meg van írva: Idegen nyelveken és idegen ajkakkal szólok e népnek, és így sem hallgatnak rám, azt mondja az Úr. ^u 21A nyelvek tehát jelül vannak, nem a hívőknek, hanem a hitetleneknek; a prófétálás pedig nem a hitetleneknek, hanem a hívőknek. ^v 22Azért ha az egész gyülekezet egybegyűl és mindnyájan nyelveken szólnak, bemenvén az idegenek vagy hitetlenek, nem azt mondják-é, hogy őrjöngtök? ^w 23De ha mindnyájan prófétálnak és bemegy egy hitetlen, vagy avatatlan, az mindenektől megfeddetik, mindenektől megítéltetik, ^x 24És ilyen módon az ő szívének titkai nyilvánvalókká lesznek; és így arczra borulva imádja az Istent, hirdetvén, hogy bizonynyal az Isten lakik ti bennetek. ^y 25Hogy van hát atyámfiai? Mikor egybegyűltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, kijelentése, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek. ^z 26Ha valaki nyelveken szól, kettő vagy legfeljebb három legyen, mégpedig egymás után; és egy magyarázza meg: ^aa 27Ha pedig nincsen magyarázó, hallgasson a gyülekezetben; hanem magának szóljon és az Istennek. ^ab 28A próféták pedig ketten vagy hárman beszéljenek; és a többiek ítéljék meg. ^ac 29De ha egy másik ott ülő vesz kijelentést, az első hallgasson. ^ad 30Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki vígasztalást vegyen; ^ae 31És a prófétalelkek engednek a prófétáknak; ^af 32Mert az Isten nem a visszavonásnak, hanem a békességnek Istene; miként a szentek minden gyülekezetében. ^ag 33A ti asszonyaitok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincsen megengedve nékik, hogy szóljanak; hanem engedelmesek legyenek, a mint a törvény is mondja. ^ah 34Hogyha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon az ő férjüket; mert éktelen dolog asszonynak szólni a gyülekezetben. ^ai 35Avagy ti tőletek származott-é az Isten beszéde, avagy csak hozzátok jutott el? ^aj 36Ha valaki azt hiszi, hogy ő próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy a miket néktek írok, az Úr rendeletei azok. ^ak 37A ki pedig tudatlan, legyen tudatlan. ^al 38Azért atyámfiai törekedjetek prófétálásra, és a nyelveken szólást se tiltsátok. ^am 39Mindenek ékesen és jó renddel legyenek. ^an 40